Reményik Sándor: Láz

Piros köd szemem előtt - semmi más,
És égés, égés - kínpadi parázs,
Csontigható hő - s egy vigasztalás:
Hogy ez talán már a tisztítótűz,
S belőlem minden rosszlelket kiűz.
Most ég ki belőlem a sok salak
S mi megmarad: a lélek érce csak.
Most ég ki minden idegen elem,
Amit a sátán gyúrt össze velem,
S ez égésből ha újjáéledek,
Aki lenni szeretnék: az leszek.
Leszek tűzlátta phönixmadár,
Ki célja felé nyílegyenest száll.
Gúzs nem köti és nem bántja bilincs,
Röpte: ajándék, akadálya nincs.
Sosem-látott kék egek emelik,
Hálákat ad, ahogy emelkedik.
Önön hamvából győztes szárnyra kel,
És a földnek a mennyről énekel.

--------------------------------------------------------

Csodálatos hétvégét:):)

Kati és Macsekok

Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az... A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.

Szia Drága!
Olyan igazi napsütéses, de kánikulamentes hétvégét kívánok  Neked!
semilin

Tudod mi jutott eszembe? Hogy a nincsben vagyunk. A tegnap már nincs, a holnap még nincs, csak a most van, és a most, légüres térben lebeg. Megyünk az időben, de mindig csak a lépés van, amit éppen lépünk,előző nincs, az már elmúlt, ma már csak gondolat, megyünk, de közben eltűnik az út, a megtett út,semmi nincs mögöttünk Vissza nem fordulhatunk. A semmibe nem lehet visszalépni, mert a tegnap, mint egy álom eltűnik. Mintha sűrű köd venne körül, előttünk sincs semmi, hiszen a holnap még csak képzelet, még meg se született, csak a pillanatban élünk,Csak a pillanat a mienk, a semmiben lebegünk. Nincs más támaszunk, csak egymásba kapaszkodhatunk .

Kívánok csodaszép hétvégét Neked Drága..Puszillak..LadyLuna..

Mondd hol vagy, merre jársz?

Százszor szólítalak újra,
De a zúgó szél felkapja,
És hangom messze fújja.
Könnytelenül sírok utánad,
Jéghideg láz gyötör.
Testemen kihűlt érintésed.
Bánatot karcol lelkembe a tegnapi gyönyör.

Szomorú dal dúdol szívemben,
Visszhangozza a fák rezgő húrja.
Velem együtt sóhajt az éjszaka,
S én visszazokoglak újra… és újra…

Szia Szívemcsücske:) Nem szerencsére a gépem tökéletesen múködik. Ami a távolmaradásom illeti , annak csak szimpla időhiány az oka. Sajnos a szerkesztői progimat komoly veszteség érte és most azt próbálom valahogy pótolni. Szép és tartalmas hétvégét kívánok. Szeretetpuszillak: LadyMoon

Szia Rita & Mazsi! :))

Hát nagyon szégyelhetem magamat, mivel nem is írtam több napig, bár voltam Nálad! Hogy kicsit enyhítsek a sok elhagyott napért kitettelek (egy mindig látható helyre:)) a jobb oldalra!

Legyen szép napod, kellemes heted

xOXo, Mandarin l KUTYUSS.GP.HU l

Tök jó az oldal és hasznos!

Kérlek látogass el a mi oldalunkra is!

www.allatokvegyesen.gportal.hu

By:Csilla és Judit

Szia:)

Sajnos mostanában nem tudtam sűrűn jönni, de most már lassan vége Tomi sulijának és végre én is felszabadulok egy kicsit:) Nagy szeretettel gondolok rád és kellemes, esőmentes hétvégét és pihenést kívánok. Puszillak: Isa

Szia!

A madár:

Mi történt veled te szomorú madár
Lelked kínokkal küzd, messze nem jutsz már
A földhöz vagy bilincselve, eladtad magadat
Mozgatni próbálod törött szárnyaidat

Satnya álmaidból tengeted életed
Eladtad az ördögnek megkövült szívedet
Magányos vagy minden egyes órán
Elüldöztél mindenkit ki egykor vigyázott rád

Kiáltásra nyílik kiszáradt, néma szád
Segítségért kiált a büszke sasmadár
De elhagyott mindenki, még remény sem maradt
Nem gyógyítja senki törött szárnyaidat. (Írta: picibalerina)

Ez a vers eléggé szomorú...:(( A képeket én magam készítettem.:) Az utolsó kicsit homályos lett...de a lényeg látható! :)                                                    További vidám és kellemes napokat kívánok!

Szandi

Pilinszky János
Kihűlt világ

E világ nem az én világom,
csupán a testem kényszere,
hogy egyre beljebb, mint a féreg
furakodom beleibe.

Így táplálkozom a halállal,
és így lakik jól ő velem;
az életem rég nem enyém már,
vadhúsként nő a szivemen.

Minden teremtett elevenből
kijózanodva a szemét
így ütközik ki, leplezetlen
föladva hiú szégyenét.

A mindörökre ismeretlen
végül is így lesz otthonos.
Mint hervadás az őszi lombot,
a pusztulás bebalzsamoz.

Kihűlt világ ez, senki földje!
S mint tetejébe hajitott
ócskavasak, holtan merednek
reményeink, a csillagok.

------------------------------------------------

Remélem ma nem lesz vihar:):)

kellemes napot:)

Kati és macsekok

"Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Ha tudnám, hogy ma látlak utoljára aludni, erősen átölelnélek... Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést." Kellemes szép napsütéses napot,Drága..Puszillak.

Kedves Rita!

Nagyon vicces az a zsiráfos kép!!:D De nem hiszem ,h utál!:) További kellemesen meleg napokat kívánok!:)

G. N. G. Byron:

Egy újfunlandi kutya síremlékére

Üdv: Szandi

Szió!

Egy musztáng

Mily tűz ég e ló lelkében,

Mily hatalmas, mély érzelmek!

Ki határtalan, csodás vidéken

Száguldhat szabadon, békében.

Szeme izzik, akár a Nap,

Mikor belekezd a vad vágtába,

S úgy ragyog, mint a lágy Hold,

Hogyha legelészhet szabadon.

Testét tarka szőrzet fedi,

Sörénye dús, s mesebeli

Szépségénél is szebb az,

Hogy egész életében szabad.

Nincsen határ, nincs sehol…

A rács és a lánc földi pokol,

Ám őt nem kínozza rács,

S nem köti le fájó lánc.

Száguldj csak, te vad paripa!

Élvezd csak szabadságodat!

Mennyit megadnék én azért,

Ha mint te, szabadon élhetnék…

Írta: Diós Anita (Én! :D)

Közeledik a hétvége, és kívánom, hogy kellemes legyen az addig eltöltött idö is, és maga a várva-várt HÉTVÉGE(!) is. :) Én pénteken megyek osztálykirándulásra. A leguncsibb múzemunokat látogatjuk végig... :P

Üdv: Dione

Becsukott szemmel ülök az ágyamon,
Csak az eső zuhogását hallom,
Hallgatom a csodás éjben,
Hogy szól az eső zenéje.
Elképzelem, hogy alkot milliónyi csepp,
Esőnek nevezet egy nagy egészet.
Mind ugyanarra tart,
Mégis mindnek más az útja.
Tudja, hogy a vége pusztulás,
Mégis élvezi a zuhanást.
Hallom az eső hangját,
A kicsi cseppek zaját…

_____________________________________________________

Szép estét:):)

Kati és Macsekok

Köszönöm a kedves szavakat Dézyhez! Igen, nagyon büszke vagyok rá! És te is az lehetsz Mazsira :)